Versek és idézetek,az életből......
1,Félve-élve...
Félek!
Egyszer olyan gyors az életem,
egyszer pedig,mintha egyhelyben állnék.
Ez az érzés borzasztó,nagyon rossz.
Mint amikor valakit odaragasztanak egy fához és jön a vihar.
Nah...?!Mit tud csinalni?!
KÜZD!Küzd az utolsó percig!
Pedig,oda van ragadva!
Ilyenkor két lehetőség van:
-Az egyik,hogy jön valaki,aki észreveszi
és megmenti,
-a másik,hogy a vihar magával hozza
az esőt,amitől lejön a ragasztó.
Más nincs is...Csak az életben maradásért való küzdelem!
2,Nem nekem hiányzol...
Mikor az apám elhagyott,
útáltam az egész világot.
De rájöttem,sőtt tudtam,
hogy eljön ez a nap,amikor hiányol,
és én akkor kihúzom magam
és büszkén,nyugodt szìvvel,
ő neki csak annyit szánok:
-Édesapám!Nem engem bánt most a hiányod!
3, Levél a Kedveshez...
Hirtelen,nem is tudom,mivel kezdjem...
Nem tudom,mi az,ami ezt nálam kiváltja...,
úgy érzem rátaláltam a boldogságra!...
Mégis!
Van valami,ami nem engedi,hogy mindezt mi elindult az elmulásba,egyszerűen csak letegyem és odébb álljak!
Szeretlek nagyon,de tudom,a te ajtódnál,most hiába várok...,de azt tudd,a szívemben én RÁD mindíg nagyon vigyázok és bármikor szívesen leszek a támaszod,mert mától én vagyok a legjobbarátod! 
:)
Akár hiszed,akár nem,én neked rengeteget köszönhetek!
KÖSZÖNÖM NEKED AZT A SOK SZÉPET ÉS ÍGÉREM,
NEM FELEJTEM EL MÍG ÉLEK!!!
De ha lehet,egy dolgot még kérek! 
:)
-MINDAZT,MIT EGYMÁSNAK ADTUNK ÉS AMIT EGYMÁSTÓL KAPTUNK,
ŐRIZD!
MINTH AHOGY ÉN TÉGED,
EGYSZÓVAL:
AZ EMLÉKÜNKET NE FELEJSD EL KÉRLEK!
Szeretettel ölellek!
-Ne haragudj!
Mit is jelet ez a "mondat"?
Talán,...azt,hogy amiben mindvégig
hittél,amit mindvégig álmodtál és,hogy
ez a pillanat milyen és mennyire rossz...
Mennyire tud fájni...
Az emberek boldogsága,mindíg a lét mértékétől függ!
Akik a barátaimnak hiszik magukat,
azok az életüket,a saját idiotizmusuknak
köszönhetően éreznek dolgokat!
6, Megismerkedésünk hajnalán...
Aznap éjjel!
Ott!..Igen!
Éreztem már a legelső csókodnál,
hogy ez az érzés,valahogy...MÁS!
Egy érzés,mely megfogalmazhatatlan,
perzselő,tüzes és szenvedélyes.
Ott... Abban a pillanatban tudtam.
Nem...nem én és az elmém tudta,
Hanem a szívem volt,ami ezt megsúgta.
5, Egy illat
Egy illat jön,egy emlék.
Aztán jön az érzés és mégtöbb emlék.
Aztán megszereted azt az illatot,
mert az neked csupa jó emléket adott.
Jaaajj!Aztán jön egy jó nagy hideg zuhany,
de ha erős vagy,ezt is kibírod,
ha másért nem is,csak,hogy legalább
mégegyszer érezhesd azt az illatot!
4, A lét értelme
Úgy érzem kevesen vagyunk a világon,
kik megértik a lét értelmét!
Engem érdekel minden ami,előre visz és
az is ami visszatart.
-Hogy miért?
Talán azért,mert a kötelet ami visszatart,
csak akkor tudod kibogozni,
ha megtalálod a csomót.
7, Szeretem,amikor...
Szeretem,amikor rád pillantva,
a szemeid és a tekinteted,csillogva
azt súgja,hogy mennyire szeretsz.
Szeretem,amikor jóízűen nevetsz,sőtt
még azt is szeretem,mikor vezetsz.
Szeretem regggel nézni,ahogy alvás közben
mosolyogsz.
Olyankor azt is érzem,hogy éppen rám gondolsz.
De amikor komoly vagy,akkor is látom,ahogy
szemeid azt üzeneik:
TE VAGY A MINDENEM A VILÁGON!
8, Nem vagyok egyedül
-Háát igen...
Valószínüleg én a családomat,(és-vagy-illetve)
családtagjaimat,nem részesítettem abban a "kegyben",
hogy teljesen közel kerüljenek hozzám,lelki ügyeimben.
Igazából...tudom,hogy nem vagyok egyedül.
S,hogy miben?
SlSEMMIBEN SEM!
Mert mind ugyanabban a lyukas ladikban utazunk,csak van aki inkább kiugrik az ismeretlen hullámok közé
(beleveti magát) mégis hamarabb partot ér,mert elszántsága és kitartása segített neki abban,hogy kiusszon egészségesen a partra.
Éés van,aki megvárja,hogy a ladik egy darabja,
amit épp szorít,mert abba kapaszkodik,
a víz fölé emelje és csendben nézi,
ahogy a hullámok messzebb viszik.
ÉS VAN,AKI BELENYUGSZIK ABBA,
HOGY VELE EGYÜTT ELMERÜL A LADIKJA!
Mert szeretlek...
Bezártam az ajtót utánad,
s némán,könnyekkel a szemem sarkában,
vártam a következő találkánkat.
Azért mert szeretlek!
Te jelented az én mindenemet
és tudom,hogy én is sokat jelentek neked!
Miért vagytok ilyenek velem?
Ezt most megint mivel érdemeltem?
Lehet én vagyok bamba,de nem értem.
Ha tényleg a barátom vagy,magyarázd el,
Énnékem kérlek,mit tettem,amivel ezt érdemeltem...de tényleg!?
S,hogy mi ez az ezt?
-A figyelmetlenséged,mi felkeltette
Figyelmemet!
Nagyon megbántottatok,ezután,
Bármit is mondhattok,
Nem leszek már ugyanolyan barátotok!
"Sokszor meg kell halnunk,azért,hogy feltámadhassunk!"
Paradicsom
Keresem Ádámot és Évát!
Tudni akarom a történet titkát!
Miért szakitotta le Éva az almát?
És miert szüntette meg Isten Paradicsomát?
Ugye,eljössz értem?
Mindenhol csak téged látlak,
Kereslek,de nem talállak!
Várom hátha újra látlak,
szivem közben,dobban százat,
remélem,hogy rád találhat.
Egyszer,ugye eljössz értem?
Ha nem,szivem kicserélem,
De még azért sokáig remélem,
Hogy szivem párja ELJÖN ÉRTEM!
Mert szeretlek...
Bezártam az ajtót utánad,
s némán,könnyekkel a szemem
sarkában,várom a következő találkánkat!
Azért mert szeretlek!
Te jelented,az én mindenemet
és tudom,hogy én is sokat jelentek neked!
Honvágy
Mikor a betegség már az agyad rágja,
hallod a hangokat és nem sokára,
bekerülsz a Pszichiátriára.
Nagyon kevés nő van itt bent,
ha tehetném elszaladnék innen.
Csak te hiányzol nekem Kincsem
és az életem,amit veled együtt éltem!
Partra vetett hal
Megkinoz a sors keze,
mindketten szenvedünk egyszerre.
Vergődünk,mint két partra vetett hal,
ami,ha nem kap vizet bele is hal!
Szeretsz
Fáj,amikor látom,hogy szenvedsz,
olyankor úgy érzem,kicsit elengedsz.
De tudom ilyen,csak azért tehetsz,
mert a világon a legjobban szeretsz
Én a Nap,te a Hold
Én vagyok a Nap,
te pedig vagy a Hold.
Én nappal ragyogok,éjjel pedig csak rád világitok!
Nagy a zsongás,sok a bongás....
Nagy zsongás,sok a bongás,
körülöttem,csupa mozgás,
menni kell most ide-oda,
venni,ezt -azt lent a boltba.
Csupa mozgás az életem,de
néha azért,meg kell pihennem.
Kevés rá az idő néha,mégis
maradok az úton,mi elvisz a célba.
Van sok ember körülöttem,kiknek
meg kell felelnem,de ’mégsem’.
Csak a párom maradt talán,
ki van annyira vagány,hogy
megmutatja,mi a társas magány.
Felnőtt vagyok,már nem kamasz,
nem kell többé jóság tapasz.
Fiatalon,még éltetett,hogy már
felnőttként élhetek,
de tudod látom,hogy nem okosság a
felnőtt lét,…hanem csak egyszerüen komolyság!
Kerek erdő
Süti már a pogácsát,
vert fel tojás sárgáját.
Anyu küldte Piroskáját,
Farkas ette Nagymamáját!
Tükröm,tükröm,mondd meg nékem,
hogyan lettem mesekészen,
leirtam én meseszépen,
ezt a mesét lényegében.
Almás sütit sütött éppen,
Hófehérke a mesében.
Néne adta almás rétes,
Leány mondja:-Jajj,de édes!
Azután meg ment a zsákba,
míg a herceg ki nem vágta!
Toronyba zárt Hercegnőcske,
hová tünt el a cipője?
Elhagyta a bálban ő,
de megtalálja a nagy Ő!
Száll a madár ágról-ágra,
egyenesen Robin Hood várába.
Ott a lány már nagyon várta,de
lakatra volt a lába köze zárva!
Szunnyadozó királylány,
bezárva a toronynál.
Jön a herceg,megcsókolja,
és lám,felébred Csipkerózsika!
7, Szeretem,amikor...
Szeretem,amikor rád pillantva,
a szemeid és a tekinteted,csillogva
azt súgja,hogy mennyire szeretsz.
Szeretem,amikor jóízűen nevetsz,sőtt
még azt is szeretem,mikor vezetsz.
Szeretem regggel nézni,ahogy alvás közben
mosolyogsz.
Olyankor azt is érzem,hogy éppen rám gondolsz.
De amikor komoly vagy,akkor is látom,ahogy
szemeid azt üzeneik:
TE VAGY A MINDENEM A VILÁGON!
Gondolat
Napnyugtátol-Holdtöltéig,
csak arra gondolok,
mikor jön el az én idöm.....
Tudom,hogy már nincs sok hátra,
de mégsem dőlhetek nyugodtan hátra,
mert folyton te jársz a fejemben.
Szeretsz
Fáj,amikor látom,hogy szenvedsz,
olyankor úgy érzem,kicsit elengedsz.
De tudom ilyen,csak azért tehetsz,
mert a világon a legjobban szeretsz
Téged látlak.
Tudtam,hogy egyszer,valamikor,
eljön az én hősöm is.
Bizony sok év telt el már azóta,
hogy leültem szépen,csendben,
várakozva!
Mikor már a feladatot felhagyva
és a hittől megfosztva,
mint viz nélkül a sivatagba,
ültem magamba roskadva;
látom,mikőzben fejem épp lehajtva,
hogy egy alak áll előttem.
Te jöttél,hoyg a Sárkányt megölted
és nyugodtan menjek veled.
A hangodról már ismertelek,
de nem látom csak a két szemed.
Én erre felemeltem a fejem,
és egyenesen rád nézetem
és megakadt a tekintetem.
-Hiszen ezt az arcot "ismerem"!
-mondtam,ezt én neked-
De,ahogy látom elakadt neked is a lélegzeted,
hiszen az én arcomat,te is ismered!
Nem tudtam,akkor még,
hogy te leszel az akiért
harcoltam eddig az életben maradásért!
És,ha kell odaadom mindenem,
hogy beteljesüljön végzetem!
Szeretlek!
A szivem,nem dobog másért
csak érted!
Amikor még máshogyan ismertelek
téged,
és még nem hittem el semmit "néked"
egyszer csak észrevettem,
hogy minden gondolatom
körülötted kereng.
Most viszont,hogy megismerhettelek,tudd,
hogy a világon mindennél jobban szeretlek!
Rád gondolok
Az együtt töltött éjszakáink,
csak az jár az eszemben.
-Ha a falra nézek,
-ha zenét hallgatok,
-ha éppen csak a pihenő
poziciómban vagyok,
akkoris folyton csak RÁD gondolok!
Perzselő vágy...
Az normális,hogy akárhová nézek,
mindenhol őt látom?
És az normális,hogy akárhogy
akartam,akárhogy csináltam,
mindig....valahogy mindig közbelépett,
valamilyen úton-módon,minden egyes
döntő pillanatban ott volt!
Néha,azt érzem,ez immáron
betegessé kezd válni;de belül
tüzel,éget a vágy amit eloltani
talán nem is lehet már!
Fáj,amikor látom,hogy szenvedsz,
olyankor azt érzem kicsit elengedsz.
De tudom,hogy ilyet csak azért tehetsz,
mert a világon a legjobban szeretsz!
Vágy
Keresem a helyem,de nem találom,
tudom,hogy hová tartozom és
ki a párom,mégis van egy álmom,
amire nagyon vágyom.
Elmehetnénk egy hétre párban,
jó lenne akár egy kis faházban,
csak veled lenni,ez a vágyam,
ezt kijelenthetem neked bátran!
Mit csináljak?
Ha az életben csak egyszer lenne olyan,hogy valaki ne gondolna félre valamit,akkor boldog lennék,mert nem 'kéne' megmagyarázni senkinek,semmit.
Ha magyarázkodsz meghazudtolnak,ha nem,akkor meg nem értik,mi miért történik!
Kérj meg valakit,hogy ne itéljen el előre,
akkor meg azt hiszi,hogy a bőrödet mented előle!
Most akkor mit csináljak?
Beszéljek előre,várva a jövőre,vagy maradjak a mának
és fogjam be a számat?
Képzelt vendég.,..
Minden pillanatban csak arra gondolok,hogy veled mindig mennyire szabad vagyok.
Bárcsak mindig itt lennél velem,
mert ilyenkor hatalmába kerit az érzelem!
Nézem az ajtót hátha benyitsz,de
percek mulva telefonon felhivsz és tudatod,
ne várjam,hogy megmozdul az ajtókilincs,
mert sok minden van most csak ideje nincs.
Az idő nagy meghatározó jelenség,amit
egyszer kitalált az ellenség,annak éredkében,hogy
rohanás legyen mindenki életében és legyen
mindenki idő szűkében,hogy ne legyen senki életében,
csak a rohanó világban való ellentétek,mik felfedezésre vélnek.
Semmi más,csak a rohanás!
Az idő és mi egymás,amik miatt nem nyilik most,
ez az ajtórács!
Néha megkell állni egy percre....
Néha kell az,hogy megállj és összegezd,mi is történt mostanában te veled.
Összegezni azért fontos,hogy lásd minden tetted mennyire pontos és fontos ééés ha ügyes vagy sokszor hasznos.
De kell azaz egy néma perc,amikor csenben figyelsz arra,miként áll össze a TE összegzett képed a "FALRA"!
S,ha kikerült a kész mü,láthatod,
bármit teszel is a SORSOD várni fog!
Egy-két döfés erről-arról,
de ha felálltál jöhet a következő "amarrol"!
Kibirod,mégha kicsit fáj is,mert a következő döfést te adod,... és egy mozdulattal letudod!
Utána pedig mész is tovább,csinálod az elvégzendő feladatod!
Ne engedd,hogy eltéritsen semmi utadról,mert visszatalálsz ugyan,de az nem lesz már olyan.
Mondjam el,az élet titkát?
Tudni akarod,miaz mit egy bolygónyi ember egyszerűen nem lát át?
Hát persze,hogy!!!
De neked ez túl egyszerű lenne,merthogy semmibe sem kerülne.
Viszont pont ezért azt az egy kulcsszót NEM MONDOM MEG NEKED,mert hiába is mondanám,az egyszerűsége miatt,csak legyintenél egyet! Igy hát,nem leszek már én a bohóc tovább,aki tudja a titkot és ezért oly vidám,mert amit már fent is irtam,olyan egyszerű a titok nyitja,hogy e-miatt lett neve BOHÓC a BOHÓCNAK!
Ééés Ő tudja csak igazán,hogy bohócoknak áll a világ!
Ez a világ,amiben én élek,az én kis világom és azok a tények,hogy te vagy nekem a végzet,hiszen tudom lényem imádod,mégis sokszor kritizálod,de ez nem baj nekem,mert tudom,egyszer megtisztul a lelkem,de hiába jössz már hozzám,nem lesz kiben 100%-ig megbizzál és már akkor
hiába hivnál,én egy új világban élek már!
Miért van az,hogyha szükség van rád,
teljesen más veled szemben a világ?
Ha RÁD van szükség vannak barátok,
de nem sokáig tart ez a "boldog" állapot!
Mert amikor neked van szükséged arra,
hogy elmondd mi a lelkedet marja,
akkor a barátok nagyja,mindig megmutatja,
hogy barátság NINCS oda-vissza!
Kinek irom-e sorokat,üzenem,
az életébe azért kerültem,
hogy felajánljam segitségem!
De most,hogy ezt csinálod velem,
tudd számodra mától nem létezem!
Te vagy a mindnem a világon,
mindenedet imádom!
Ha arcod nem láthatom,
s nem csókolhatom a szádat,
Semmi értelme akkor a világnak!
Tudod nagyon jól,hogy imádlak és,
azt is tudod,hogy köztünk nincs helye vitának!
Várom már, újra mikor látlak...,
mikor csókolhatom meg a puha szádat...,de
addig is tudd,amig eljön ez a pillanat,
rólad szól nálam,minden egyes gondolat!
Miért csináljátok,ezt velem?
Valamivel,biztos kiérdemeltem!
Bár,most nekem lett volna rátok szükségem...,
nem baj,én bármi problémád van megértem,de
ezt a barátságot,nem én kértem és most le is cseréltem!
Mától úgy gondolom,elértem...,hogy a sokadik HAVEROD lettem!!!
Talán,az emberek többsége,
Évszázadok alatt elérte,
Hogy a magyrok vezére,
Megérje,amint,évezredek többsége,
Megmérte,hogy az életnek
Csak úgy van értelme,ha
Amit akartál,ELÉRTED!
Szeretlek Édesem,
mindennél jobban.
Te vagy kiért,
a szivem is dobban!
Te vagy kiert odaadnám mindenem,
és ha nem vagy velem,nem találom
a helyem!
Igérd meg nekem hát:
-Hogy velem maradsz,mig világ a világ!
Az önző barát egy nagy átok,
Ha várod,hogy ne jöjjön más
csak a párod,egyedül vagy és
Csak azt várod,hogy jöjjön egy barátod!
De,aki önző és csak azért jön,
Hogy önző vágyán át röhögjön,
Megérdemli,hogy vele seni ne törődjön!
Megértem,ha magadra vágy,
De érts te is meg engem!
Nekem az önzőség nem elemem,
Te sokat jelentesz nekem,de
Ilyen nem lehetsz velem!
Önző dolog ilyennek lenni,
Azt akarom,hogy érts meg és ennyi!
Senki sem azért jön,mert kiváncsi a mára,
Hanem,azért mert azt hiszi,itt van az ágya!
Miert néztek semmibe?
Miért nem nézitek jóságom SEMMIBE???
Tudod,azért,mert az önző éned,
Aki nem néz semmibe,
Elérte,hogy utáljam ÖRÖKRE!
Különböző emberek ülnek rajtam körbe,
Nem értem,miért beszélik ezt az egészet,úgy sörbe,
Hogy közbe,itt van az egész sor görbe,ahol a zenész emberek ülnek körbe,
s arról beszélnek,hogy az élet dolgai itt vannak,de ők elvesznek örökre!
Nem értem miért van,az,hogy senki sem kiváncsi a másikra?
Te vagy az egyetlen,
kiért a szivem,megdobban.
Nem is szerethetlek,
ennél már jobban.
Azt várom már mikor látlak,
szivem közben dobban 100-at,
most is éppen téged várlak!
Hiányzol ha nem vagy velem,
de tudom,te örökké maradsz
az én egyetlen Szerelmem!
A legbátrabbnak látszó ember sokszor a leggyávább!
Végre elkezdett nyilni a virágom,
mióta vártam már,hogy érezd a hiányom.
Örülök,hogy itt vagy Barátom,
igy együtt túl leszünk,az ostoba "vitákon"!
Köszönöm,hogy elkezdtél nyitni felém és
tudd én is kitárom a szivem feléd!
Kicsit fura az "egész."
Várom már,hogy mikor l,
maradj mindig itt inkább velem.
Van egy fura érzésem legbelül,
amit akkor érzek,ha ő elkerül.
Nem jó ez az érzés nekem,
maradj mindig itt inkább velem.
Nem ismerem ezt az érzést,de tudom,
hogy fontos mert te vagy ki ezt belőlem kihozod!