Versek és idézetek,az életből...

1,Félve-élve...

Félek!
Egyszer olyan gyors az életem,
egyszer pedig,mintha egyhelyben állnék.
Ez az érzés borzasztó,nagyon rossz.
Mint amikor valakit odaragasztanak egy fához és jön a vihar.
Nah...?!Mit tud csinalni?!
KÜZD!Küzd az utolsó percig!
Pedig,oda van ragadva!

Ilyenkor két lehetőség van:
-Az egyik,hogy jön valaki,aki észreveszi
és megmenti,
-a másik,hogy a vihar magával hozza
az esőt,amitől lejön a ragasztó.
Más nincs is...Csak az életben maradásért való küzdelem!

3, Levél a Kedveshez...

Hirtelen,nem is tudom,mivel kezdjem...
Nem tudom,mi az,ami ezt nálam kiváltja...,
úgy érzem rátaláltam a boldogságra!...
Mégis!
Van valami,ami nem engedi,hogy mindezt mi elindult az elmulásba,egyszerűen csak letegyem és odébb álljak!
Szeretlek nagyon,de tudom,a te ajtódnál,most hiába várok...,de azt tudd,a szívemben én RÁD mindíg nagyon vigyázok és bármikor szívesen leszek a támaszod,mert mától én vagyok a legjobbarátod! :)
Akár hiszed,akár nem,én neked rengeteget köszönhetek!
KÖSZÖNÖM NEKED AZT A SOK SZÉPET ÉS ÍGÉREM,
NEM FELEJTEM EL MÍG ÉLEK!!!
De ha lehet,egy dolgot még kérek! :)
-MINDAZT,MIT EGYMÁSNAK ADTUNK ÉS AMIT EGYMÁSTÓL KAPTUNK,
ŐRIZD!
MINTH AHOGY ÉN TÉGED,
EGYSZÓVAL:
AZ EMLÉKÜNKET NE FELEJSD EL KÉRLEK!

Szeretettel ölellek!